A titok az, amiket magamban mélyen...
A lelkem végtelen terében..
Suttogva egyedül...
Igazán és mélyen...
Komolyan, de mégsem
Mormolok az éjben*
Amit sejtesz de érzed
Hogy nem mondok el Néked
Mert ha titkaimat kéred
Azzal lelkem kulcsát véled.
Kiadni magam nem merem
Ezért titkaim tovább mormolom csendesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése