összezavarodva

Nem tudom hogy mit érzek
Nem tudom hogy mit tegyek
Veled lenni egyszerű
De kísértenek a félelmek.

Nem tudom hogy kell-e nekem
Hogy akarom-e még
Szívem hevesen dobog
És azt súgja 'Kell még...'

De az eszem tiltakozik
'Fölösleges bonyodalom..'
Minden porcikám harcol
Akarom ... Nem akarom...

Miért nem lehet egyszerű?
Miért nem lehet szép?
Amink van az különleges lehetne
Mások irigyelhetnék..

De ehelyett bonyolítjuk
Csűrjük, csavarjuk a szálakat
Nem fogván fel hogy mit nyernénk
Ha elengednénk a múltbéli fájdalmakat..

Olyan egyszerű is lehetne
De persze az nem kell
Ezért csendesen elbúcsúzunk..
Kezed lassan engedem el... De szívem nem
felejt el.